Az Amerikai Gengszter az az alkotás, amit nyugodt szívvel megnézhetnek azok is, akik nem kedvelik a gengszter filmeket. Az első feliratoknál máris érdekessé válik a történet, mivel már itt megtudhatjuk, igaz történetről van szó. Frank Lucas élete érdekesebb bármilyen kitalált történetnél, főként azért, mert igaz. A Harlem urának sofőre úgy dönt főnöke halála után, hogy a maga módján valósítja meg azt a bizonyos mindenki által annyira áhított amerikai álmot. Valószínűleg Ridley Scott is nagyon megkapónak találhatta a történetet, mert az embernek néhol az az érzése támadhat, hogy a rendezőt magát is lenyűgözte Frank Lucas élete. Maga Frank Lucas azt mondta a film körülbelül 20%-ban állja meg a helyét a valóságban.

A film számos szemszögből közelíti meg a történetet. Betekintést nyerhetünk a ’60-as, ’70-es évek drogokkal, kétségekkel teli Amerikájába, egy olyan világba, ahol a rendőrök rosszabbak, mint bármelyik szicíliai maffia család. Másrészről megismerhetünk mindenegyes szereplőt, aki színre lép, akkor is, ha csak 5 percig látjuk. A karakterek annyira jól kidolgozottak, hogy pillanatok alatt tudjuk, mi a motivációjuk, mit miért tesznek. Russel Crowe karaktere, Richie maga a megtestesült becsület, ez szinte az első jelenetekből kiderül. Richie szemben áll az általa ismert egész világgal, a társa, a gyermeke keresztapja, mindenki, akit ismer korrupt. Ő az a balfácán, aki nem használja ki az alkalmat a gyors meggazdagodásra, magára haragítva ezzel szinte mindenkit, akit ismer. Russel Crowe hűen önmagához kifogástalanul alakítja a lecsúszott rendőrt, akinek a becsületesség mellett családjára már nem marad ideje. Denzel Washingtonról természetesen ugyanez mondható el. Rémisztő hitelességgel tudja eljátszani az egyik pillanatban nyugodtan üldögélő embert, aki a következő pillanatban hidegvérrel képes megölni bárkit, úgy, hogy még csak a szeme sem rebben. Gyakran nem szól semmit, csak figyel, mégis mind tudjuk, mit fog tenni. Az egyik legerősebb „főnök” karakter az utóbbi idők filmjeiből. Frank Lucas imádta a családját, emellett azonban az volt aki és a céljai elérése érdekében képes volt bármit megtenni. A film azonban úgy van felépítve, hogy a nézőben szimpátiát ébresszen vele szemben. A stáblistát olvasgatva ott találjuk Cuba Gooding Jr.-t is a szereplők között. Talán az ő karakterének feltűnése volt a legkevésbé szükséges, egyszerűen nem hiányzott volna, ha nem lett volna ott. Emellett persze Cuba Gooding Jr. természetesen zseniálisan alakítja a tenyérbe mászó, okoskodó kispályás figurát. Denzel Washington és Russel Crowe mellett azonban egy valakit még feltétlenül meg kell említeni, és ez a valaki nem más, mint Ruby Dee. A színésznő a maga 84 évével, ha nagyobb szerepet kapott volna, elképzelhető, hogy még a két főszereplőt is lemosta volna a vászonról. Habár csak pár percre tűnik fel a színen Lucas mama szerepében, mégis talán ő gyakorolja a legnagyobb hatást a nézőre. Bizton lehet állítani, nem véletlenül kapott Oscar-díj jelölést a legjobb női mellékszereplőként a filmben nyújtott alakításáért. Ridley Scottról nem nagyon lehet újat mondani, még mindig ugyanolyan zseniális rendező, mint eddig. Tökéletesek a helyszínek, a film kissé régi időket idéző színe, a ruhák, az autók, minden részlet hihetetlen pontossággal van kidolgozva. Az első jelenet sokkolja az embert és ez meg is adja a filmhez szükséges hangulatot a nézőnek, aki a látottak után nem tudja eldönteni, milyen ember is valójában Frank Lucas, szeresse, vagy elítélje e. A film egyik legmeghatározóbb jelenete Denzel Washington és Russel Crowe karakterének első találkozása. Az ember csak ül és lélegzet visszafojtva várja, hogy mi fog történni. Ha két ilyen nagyszerű színész találkozik, abból csak jó születhet és ez most sem történt másként.

A film végén természetesen kapunk némi információt, kivel mi történt, de azért ez nem minden. Frank Lucast és családját bevették a tanúvédelmi programba, miután Lucas közel száz korrupt rendőrt feladott. A sors iróniája, hogy Lucas védőügyvédje az a Richie Roberts lett, akinek sikerült őt elfognia. Feleségét szintén 5 év szabadságvesztésre ítélték bűnrészességért. Szabadulásuk után évekig külön éltek, Julie visszaköltözött Puerto Ricoba, de 2006. óta újra egy párt alkotnak.