Ott �lltunk a h�zunk �ri�si ajtaja el�tt. A kertben mindenhol dr�g�bbn�l dr�g�bb aut�k. Dean Chevyje �gy kil�gott a Ferrarik, Mercedesek, Lamborghinik t�meg�b�l, mint James Hetfield egy Celine Dion koncert�l. Volt egy m�sik darab is, ami kit�nt, egy Bugatti Veyron. Egyb�l tudtam, hogy csak Conor� lehet. Mindig a legnagyobbat, a leggyorsabbat �s persze a legdr�g�bbat mindenb�l. Kir�z a hideg t�le. Mi�rt is j�rtam vele? Ja, persze, anya miatt. Ahogy a kilincs fel� ny�ltam, �jfent bep�nikoltam �s szent�l hittem, el fogok �julni. Sam a v�llamra tette a kez�t, �s b�ztat�an r�m mosolygott. Dean folyamatosan fejeket v�gott �s r�ngatta a nyakkend�j�t, de k�ptelen voltam akkor vele foglalkozni. Lenyomtam a kilincset �s bel�pt�nk. A h�z pomp�s f�nyekben ragyogott. Anya partyjai mindig is olyanok voltak, mintha egy t�nd�rmes�be cs�ppent volna az ember. A n�k�n, l�nyokon szebbn�l szebb ruhak�ltem�nyek, csillog� �kszerek, gy�m�ntok, a f�rfiak, fi�k szmokingban, mintha nem is az a vil�g lenne, amiben �l�nk. Azonban �n mindig is ut�ltam ezeket a partykat, mert szokny�t kellett h�zni, k�t flakon hajlakk ker�lt a hajamra, amit k�t h�napig nem tudtam kimosni �s a megh�vottak t�bbs�ge d�gunalmas volt. A t�meget p�szt�ztam. L�ttam az ismer�s arcokat, �s v�g�l ott volt anya. Egy gy�ny�r� hossz� feh�r ruh�t viselt, a haja kontyban volt. �pp egy pinc�rrel veszekedett, amin meg sem lep�dtem. Istenem, mennyire hi�nyzott ez! Fel� rohantam �s a nyak�ba vetettem magam.

- Az isten szerelm�re, Nicole! �sszegy�r�d a ruh�m! – H�t, persze, ez anya.

- Sajn�lom, �n csak…

- Igaz�n �r�l�k, hogy �gy d�nt�tt�l, megtisztelsz minket a jelenl�teddel. – n�zett r�m sz�r�san – Sokat dolgoztam, m�g r�vettem Conort, hogy kib�k�lj�n veled, �gyhogy pr�b�lj meg rendesen viselkedni!

Ezut�n fogta mag�t, sarkon fordult �s otthagyott. Ennyit a nagy viszontl�t�s �r�m�r�l.

- Any�d egy s�rk�ny. – k�z�lte Dean sz�rny�lk�dve.

- Az, de �l� s�rk�ny �s ez a l�nyeg.

Lehet, hogy any�m nem a legjobb ember a vil�gon, de akkor is az anyuk�m �s �letben van, �s m�s nem sz�m�t. Egy pinc�r haladt el mellett�nk, kez�ben egy t�lca pezsg�vel. Elvettem egyet �s egy h�z�sra lehajtottam. Legal�bb egy �r�n kereszt�l pr�b�ltuk megtal�lni a nagyit �s ap�t, de elt�ntek, mint E.T. a vil�g�rben. Megunv�n a c�ltalan kering�st, Dean a kaj�s asztal fel� vette az ir�nyt, �gy Sammel kettesben maradtunk. A nagyit �s ap�t tov�bbra sem l�ttam sehol, azt viszont igen, hogy anya gyilkos szemekkel b�mul r�m, ami�rt m�g nem omlottam Conor karjaiba. Tulajdonk�ppen �t sem l�ttam sehol, nem mintha az, ha l�ttam volna, azt eredm�nyezte volna, hogy a karjaiba omoljak.

- T�ncolunk? – k�rdeztem Samet, mikor l�ttam, hogy anya fel�nk veszi az ir�nyt. Nem akartam veszekedni, m�g csak akkor kezdtem �r�lni, hogy �l.

- Ok�. – mosolygott Sam mindent tud�an.

L�gy szalonzene sz�lt. A parketten 70 �v feletti �s 14 �v alatti p�rok ringat�ztak a zen�re, ami valljuk meg vicces l�tv�nyt ny�jtott, olyan el�tte-ut�na rekl�m szaga volt a k�pnek. T�ncolni kezdt�nk. Dean m�g mindig az asztaln�l t�mte mag�t. Ahogy fel�nk fordult, f�lrenyelt. Nyilv�n nem l�tta az oktat�filmet arr�l, mennyire nem eg�szs�ges �gy telet�mni a sz�nkat. Egy ismer�s alak t�nt fel el�tte. Nem akartam hinni a szememnek. Ashley Antwood. Az a ribanc meg mi a fen�t keres itt?! Eml�keztek m�g, hogy a pasim megcsalt? � volt az a rohad�k, akivel tette. �sszeill� p�ros, elk�nyeztetett, sznob �ri gyerekek. Mit csin�l Deannel? Komolyan gondolja, hogy fl�rt�l vele?! Nem el�g, hogy leny�lja a pasim, m�g a lelki t�rsam is kell neki?! Megyek �s meg�l�m azt a ribancot.  Fak�pn�l hagytam Samet �s fel�j�k indultam. Olyan szinten elborult az agyam, hogy agyv�rz�s k�zeli �llapotba ker�ltem.

- Hello, Ash! – �dv�z�ltem a legkev�sb� sem kedves hangon.

- Oh, n�zd m�r! Csak nem hazat�rt mindenki kis hercegn�je?

- Te is hi�nyozt�l, ribanc. – L�ttam magam el�tt, ahogy a haj�n�l fogva r�ngatom ki a h�zb�l, hogy j�l sz�tr�gjam azt a helyes kis h�ts�j�t. Mekkora k�r, hogy ezt nem tehetem meg!

- Most mi�rt vagy ilyen ellens�ges? – vinnyogott, mert ezt a hangot, ami kij�tt bel�le, csak vinnyog�snak lehet nevezni. Esk�sz�m, a csajnak olyan hangja van, mint a macsk�nak, mikor r�l�pnek a fark�ra. – J�zus, csak nem egy�tt vagytok? – k�rdezte Deant.

- Nem. – De. – felelt�k egyszerre. Mi az, hogy nem vagyunk egy�tt?! M�rmint, persze �gy nem vagyunk egy�tt, de egy�tt j�tt�nk ide, teh�t egy�tt vagyunk. Vagy nem?

- Gondolhattam volna. – mondta jelent�s�gteljesen – Jobb, ha vigy�zol. – fordult Dean fel� - Miut�n megkapott, eldob, mintegy haszn�lt cip�t. N�zd csak meg, szeg�ny Conorral is mit m�velt. – b�lintott a sarok fel�, ahol megl�ttam Connort a falnak t�maszkodva, kez�ben egy poh�r whiskeyvel. – Na de, jobb, ha megyek. �ril�ny vagyok, nem rendezek jelenetet. – �ril�ny? Ha �ril�ny alatt azt �rtj�k, hogy hanyatt dobja mag�t minden szembej�v� pasinak, akkor t�nyleg az.

- Mi a fene �t�tt bel�d? – n�zett r�m Dean felh�borodva, miut�n Ashley lel�pett.

- Hogy hogy mi �t�tt bel�m? Ez egy ribanc! - M�gis mi bajom lenne? �gy csin�l, mintha Hamupip�k�t k�ldtem volna krumplit pucolni.

- Csak nem f�lt�keny vagy? – �n �t�ttem be a fejem �s � szenvedett agyk�rosod�st. Ja, nem. Eddig sem volt komplett.

- M�r �rtem. Nan�. Neked bej�n igaz? Gondolhattam volna. Ez annyira jellemz�. Tudod mit? Ha akarod, ut�na megyek �s visszah�vom.

- Te t�nyleg f�lt�keny vagy. – k�z�lte olyan vigyorral a k�p�n, amit legsz�vesebben egy balegyenessel t�r�ltem volna le a k�p�r�l.

- �lmaidban, sz�szi!

Ezzel fogtam magam �s otthagytam. M�g hogy �n f�lt�keny! Egy�ltal�n hogy a fen�be jutott ez esz�be? Az ember csak kedves akar lenni �s meg�vni ilyen „k”-t�l, mint Ashley �s ez a h�la, de h�t m�gis mire sz�m�tottam? Ez Dean Winchester! A terasz fel� indultam, hogy r�gy�jtsak, mikor Conor megragadott a karomn�l fogva. Olyan er�sen szor�tott, hogy szinte m�r f�jt.

- Besz�lni akarok veled. – Annyit ivott, hogy m�r az alkoholos lehelet�t�l is egy h�tig k�bult lehetne egy kev�sb� edzett valaki. Besz�lni akar. �n meg nem. Na bumm!

- Eressz el! – Sim�n ki tudtam volna �tni, de nem akartam, mert any�t tuti pszichi�tri�ra kellett volna sz�ll�tani, ha a l�nya neki �ll verekedni a partyj�n.

- Na ide figyelj, te kis… - Nem tudta befejezni a mondatot, mert Dean k�zbev�gott.

- Engedd el! – sz�lt r� er�lyesen.

- Mostan�ban ezzel a seggfejjel fekszel �ssze? – Ezt nem kellett volna. Nagyon nem. Dean meg fogja �lni itt helyben, �s magasr�l tesz any�m lelkivil�g�ra. L�ttam a szem�ben, hogy Conornak befellegzett, annyi, kampec.

- Ereszd el! Ne kelljen m�g egyszer mondanom!

- Dean… - Pr�b�ltam rendk�v�l k�ny�rg�en r�n�zni. Tudtam, ha meg�ti Conort, elszabadul a pokol. Az eg�sz annyira sz�rre�lis, mintha k�t bika k�z�tt �n lenn�k a v�r�s poszt� �s pillanatok k�rd�se, mikor �klelnek fel. Tennem kellett valamit. Conor sz�r�t�sa enyh�lt, �gy m�r nem volt sz�ks�g r�, hogy ki�ssem. Kiszabad�tottam a karom, �s elkezdtem od�bb tolni Deant.

- Nem �ri meg. Gyere m�r! – Nagyon rem�ltem, hogy siker�l felt�n�s mentesen lebonyol�tani az �gyet, mert semmi sem hi�nyzott kev�sb�, mintegy csetepat�.

- M�g nem v�gezt�nk. – Sz�lt m�g ut�nunk Connor, �s minden er�met be kellett vetnem, hogy Dean ne menjen vissza �s �sse agyon.

- J�l vagy? – k�rdezte Sam, aki szint�n meg�rkezett a v�gsz�ra.

- Ne agg�dj, �csi, meg tudom v�deni Nicolet, ha kell! – k�z�lte Dean inger�lten, miel�tt �n v�laszolhattam volna. Most meg mi baja van? Nem Sam hib�ja, hogy Conor egy idi�ta. Ha meg nehez�re esett k�zbe avatkozni, akkor minek tette? Senki nem k�rte a seg�ts�g�t! Foglalkozott volna ink�bb Ashleyvel!

- Tudom, nem arr�l van sz�, hogy…

- Ja, persze! – Ezzel egyszer�en otthagyott minket. Sammel d�bbenten n�zt�nk ut�na. Nem mintha olyan meglep� lenne, hogy Dean egy paraszt, de az�rt, amit mostan�ban Sammel m�vel m�g t�le is fura.

- Kimegyek kicsit leveg�zni. – mondtam.

- Veled menjek? – k�rdezte Sam.

- K�szi, de ne. Egy kicsit szeretn�k egyed�l lenni.

- Persze. – b�lintott Sam meg�rt�en.

Kimentem a teraszra �s r�gy�jtottam. A vend�gek sz�pen lassan sz�lling�ztak hazafele. Pr�b�ltam r�j�nni, vajon mi baja lehet Deannek. �s nekem m�gis mi a fene bajom van? Mi�rt �rdekel, hogy mi baja van?! Az � probl�m�ja, nem az eny�m!

- Nicole Amanda Remington! Dobod el azt a cigarett�t azonnal! – Ajaj… A nagyi nem tud a bag�z�sr�l… Helyesebben nem tudott… eddig. Azonnal eldobtam a cigit. Ha azt hiszitek, Dean Winchester ijeszt�, mikor d�h�s, akkor m�g nem tal�lkoztatok a nagyany�mmal. – M�gis mi�ta gyilkolod magad?

- Mi�ta meghalt�l. – Ez a mondat igen dr�maian hatott. M�rmint, most komolyan! K�zl�m a nyilv�nval�an �l� nagyany�mmal, hogy az�ta doh�nyzom, mi�ta meghalt. Ez bizarr.

- Nos, akkor most m�r ak�r abba is hagyhatod, tekintettel, hogy �lek.

- Igen, nagyi. – helyeseltem. V�g�l is, am�gy is le akartam tenni a cigit, csak azt�n ideker�ltem �s kudarcba fulladt a nagy leszok�si akci�.

- Helyes. Menj�nk haza!

- Rendben. Csak elk�sz�n�k any��kt�l.

Valamikor �jf�l ut�n �rt�nk haza �s mind le is fek�dt�nk. Hulla voltam. Sz�momra el�g megterhel� egy nap, amikor v�s�rolni kell, fodr�szhoz menni, �s ut�na m�g viselni is, amit vettem. Ett�l f�ggetlen�l megint nem b�rtam aludni. Nem tudom, mi sz�llt meg, de �gy �reztem, valamit s�tn�m kell, nem is ak�rmit. Csokis meggyes pite. Ez kell nekem. Az, hogy nem s�t�k-f�z�k gyakran, nem jelenti, hogy nem is tudok. A nagyi sok mindenre megtan�tott, csak lusta vagyok. Sz�val lementem a konyh�ba �s neki �lltam csokis meggyes pit�t k�sz�teni. Tettem mindezt s�t�tben, mert a lelkem is s�t�t volt �s nem v�gytam f�nyre. �pp a t�ltel�ket kevergettem, mikor l�p�seket hallottam. Megfogtam a pulton hever� k�st �s az ajt�hoz �lltam, k�szen r�, hogy b�rmi is az, ami fel�m tart, v�gezzek vele. Lend�tettem a karom, mikor a valaki vagy valami megragadta a csukl�m.

- H�, h�, nyugi, hercegn�! Csak �n vagyok az. – mondta Dean m�g mindig a csukl�mat szorongatva.

- J�zus! A fr�szt hoztad r�m. Meg is �lhettelek volna! – Nem �rtem, mit kell �gy settenkedni. �r�lhet, hogy nem landolt a k�s a sz�v�ben!

- Ahhoz kicsit el�bb kell felkelned. – k�z�lte nagyk�p�en. - Nem b�rsz aludni?

- Dehogynem. Most is �pp alva j�rok, vagyis alva s�t�k. – feleltem szarkasztikusan. Hogy lehet ilyen �k�rs�get k�rdezni? Nyilv�n, ha tudn�k aludni, akkor nem pit�t s�tn�k az �jszaka k�zep�n.

- S�tsz? – n�zett r�m hitetlenkedve.

- Igen. S�t�k. Csokis meggyes pit�t. K�pzeld csak, ilyet is tudok. Iszony� univerz�lis vagyok. – De erre m�r nem figyelt, mivel r�vetette mag�t a t�ltel�kre. – Dean!

- Ez isteni! – k�z�lte telesz�jjal.

- Ha megeszed az eg�szet, nem marad a pit�be.

- Tess�k. – forgatta a szemeit.

- K�sz�n�m!

- Kell m�g bele csoki. – Megsz�lalt a mesterszak�cs.

- T�l �des lesz.

- Kell m�g bele csoki. – k�z�lte m�g egyszer. J�l van, de ha �des lesz, a fej�re bor�tom az eg�szet!

Bet�lt�ttem a t�ltel�ket, majd betettem a pit�t a s�t�be.

- �s most? – k�rdezte Dean.

- Mit gondolsz? V�runk, am�g megs�l.

- Ut�lok v�rni.

- �n is. N�zz�nk tv-t! – javasoltam.

- Ok�. De el�re sz�lok, hogy nem n�zek semmilyen romantikus blabl�t. – mondta, ahogy a nappali fel� indultunk.

- J�, mert �n sem. – feleltem.

Nem fogj�tok elhinni, mit tal�ltunk az egyik csatorn�n! Az 1931-es Dracula filmet! Sz�val ott �lt�nk a kanap�n (term�szetesen tisztes t�vols�gra egym�st�l), �s b�multuk a tv-t, negyed�r�n bel�l m�r a pit�vel egy�tt, ami valami fergetegesen siker�lt, h�la Deannek (mondja �). B�rmennyire is neh�z, de el kell ismernem, eg�sz kellemesen telt �gy az id�.