N�h�ny perccel k�s�bb Jo egy els�seg�lyl�d�val jelent meg, amib�l fert�tlen�t�szert �s ragtapaszt vett el�. Dean n�m�n �llta a l�ny �rint�s�t. F�leg mivel feltal�lt�k m�r a nem cs�p� j�dot. A vad�szl�ny leragasztotta a f�rfi homlok�n l�v� sebet.

-         M�zlid van, hogy nem kell �sszevarrni. – mondta a sz�ke csaj mintegy vigasztal�sk�ppen, ami �gy t�nt nem jutott el a n�cs�b�sz f�l�ig. Jo ism�t mag�ra hagyta Deant, aki a t�rdeire t�masztotta kez�t, amire a fej�t t�masztotta, �gy pr�b�lta enyh�teni a f�jdalmat. Mikor nem haszn�lt az arc�t a tenyer�be temette. Jo ak�rhogy tagadhatja megsajn�lta a f�rfit. A pultt�l m�g pont l�tta az id�sebb Winchester fi� szenved�s�t. Miut�n az �letment� dobozk�t visszatette a hely�re a pult al�. - Mekkora m�zli, hogy ekkora pultunk van! – Jo egy poh�r v�z �s k�t szem f�jdalomcsillap�t� bogy�val t�rt vissza Deanhez, a fi� fel� tartotta mindk�t kez�t az egyik kez�ben a gy�gyszer a m�sikban a v�zzel.

-         Mi ez? – k�rdezte Dean, mikor p�r perccel k�s�bb visszat�rt a f�ldre a gondolkod�s mezej�r�l.

-         Ci�n. – v�laszolta Jo. – Szerinted mi? F�jdalomcsillap�t� �s v�z.

-         K�sz! – mondta Dean �s elvette a l�nyt�l a bogy�kat �s a poharat. Miut�n bevette a gy�gyszert, a kanap� h�tt�ml�j�nak d�nt�tte a fej�t. Jo le�lt a k�zelben l�v� m�sik �l�k�re. N�h�ny percig csendben �ltek, majd Jo a t�le nem megszokott kedvess�ggel sz�lt a sr�choz:

-         Nyugi, nem lesz semmi baja. Er�s sr�c, megl�tod holnapra jobban lesz. – vigasztalta az elveszett sr�cot. Dean nem v�laszolt, �jabb k�nos csend k�vetkezett, majd Dean hirtelen fel�lt �s fel akart kelni, Jo azonnal ott �llt el�tte, a f�rfi m�r akkor fel�llt a d�v�nyr�l. De megsz�d�lt �s visszahuppant a kanap�ra. N�h�ny pillanatig �melygett, azt�n az �rte agg�d� Jora n�zett, aki el�tte guggolt.

-         L�tnom kell! Az �n �cs�m, meg�g�rtem ap�nak, hogy vigy�zok r�.

-         Dean, nyugodj meg. Ma �jszak�ra �tvessz�k t�led ezt a szerepk�rt. Aludj egy kicsit!

-         Jo… - kezdte a sr�c.

-         Nem, Mr. Winchester, nem m�sz sehova, ez nem k�r�s volt. – mondta a l�ny fenyeget�en. – Itt maradsz �s k�sz!

-         �rtsd meg, hogy…

-         Dean, k�rlek. – mondta a l�ny �s ezzel m�r Deannek nem volt ereje vit�ba sz�llni. A f�rfi nagy s�hajt�s k�s�ret�ben feladta a harcot, hogy felmenjen az �ccs�hez. Z�ld szemeit Jo barna szemeibe m�lyesztette.

-         Ha b�rmi baj lenne, akkor sz�lsz? – k�rdezte.

-         Meg�g�rem. – v�laszolta Jo. Dean feladta a harcot az �brenl�ttel, �s mint j� kisfi� sz�t fogadott Jonak �s v�gigfek�dt a kanap�n. A barna b�rszer�s�ggel bor�tott �l� alkalmatoss�g j� c�lt szolg�lt a jelenlegi helyzetre. A szivacsos t�maszt�k j� p�rnak�nt funkcion�lt. Jo vissza�lt az el�bbi hely�re �s ott v�rta meg, m�g Dean m�ly �lomba zuhan. Egy barnaszer� takar�t ter�tett a fi�ra �s felj�tt, hogy megn�zze, mi van Dean �ccs�vel �s velem.

* * *

 Miut�n felvonszoltuk a fiatalabb fi�t az emeletre az �n �gyamba fektett�k. Mikor jobban szem�gyre vettem r�j�ttem, hogy jobb lett volna k�rh�zba menni vele, de most f�l� volt, hogy es�ly�nk sincs eljutni od�ig, mert nem b�rn� ki a t�bb mint 50 km-es utat �s sz�m�tanunk kellett m�g egy t�nyez�vel, m�gpedig a d�monokkal, akik a fi�kat �ld�zi, valamint egy m�sikkal is, aki engem vett c�lpontba. Min�l t�bbet gondolkoztam, ann�l jobban biztos voltam abban, hogy a csapda nek�nk volt sz�nva. Hiszen �gy Jo siker�lt volna elszak�tani mell�lem, aki egyszer m�r �th�zta a d�mon ribanc sz�m�t�sait �s a legjobbkor toppant be, hogy megmentse az �letemet. Kiszedtem a j�l megszokott kontaktlencs�t. Sam �llapota nem �ppen volt a legf�nyesebb, ha nincs k�rh�z, akkor orvos kellene, de most az sincs a k�zelben. Mi a francot csin�ljak? Kezdtem k�ts�gbe esni, azt�n eszembe jutott egy apr�s�g, ami nem is annyira apr�s�g, h�t �n Jonak is meggy�gy�tottam az �g�st, amit �n okoztam, teh�t �j k�pess�gem van, m�gpedig k�pes vagyok gy�gy�tani, de hogy a francba csin�ltam �n azt a m�ltkor?! A szob�ba ism�t csatlakozott hozz�nk egy harmadik l�lek, m�gpedig ugyanaz a l�ny, akit reggel a konyh�ban is l�ttam, meg a m�ltkor is. A l�ny r�nk n�zett.

-         A fen�be is! Ki vagy te? – k�rdeztem, de a l�ny nem tudott v�laszolni csak ism�t elnyelte a t�z egy hal�lsikoly k�s�ret�ben. – Na j�, kiscsaj. – nyugtatgattam magam. – Hogy a j� b�d�s francba vagyok k�pes gy�gy�tani. Pozit�v gondolat. Megvan, nem ez nem j�. T�l gyenge. – Ek�zben a feh�r f�nyt pr�b�ltam a tenyerembe gy�jteni, egyesek ezt h�vj�k chakr�nak. De �n maradok a f�nyn�l, ez valahogy jobban tetszik. Nos, m�g nem eml�tettem, de a k�k szememmel l�tom az aur�kat is, id�nk�nt, ha �ppen akarom. Az aura mindig el�rulja az embereket. A rossz embereknek el�gg� „cs�nya” az aur�juk, a haldokl� embernek viszont lassan v�lt �t sz�rke k�l�nb�z� �rnyalataib�l feket�v�, majd az f�stszer�en elt�nik. Ennek a sr�cnak el�gg� �rdekes az aur�ja, olyan form�j� mintha rossz ember lenne, vagy mintha d�mon, de m�gis sz�nes. Ez az energiaburok lassan kezdett sz�rk�v� v�lni. – Cs�r�k�m, nem halhatsz meg itt a kezeim k�zt! – mondtam neki. – Ok�, nyugi, nyugi. Bel�gz�s, kil�gz�s. – s�hajtottam nagyokat. – Pozit�v gondolat vagy csak egy sz�p gondolat. Visszaj�tszottam magamban a nap esem�nyeit �s beugrott a reggeli bemutatkoz�s. A k�zfog�s �s ahogy a szemembe n�zett akkor. – Basszus, ez az! – Feh�r gomb�cszer�s�g a tenyerem k�zep�n. -  Ok�! Most k�pzelj�k el, amint ez a feh�r f�ny az ujjaimon kereszt�l feh�r kis nyal�bocsk�kban v�gigfut Sam mellkas�n. Ahol a legjobban megs�r�lt �s val�sz�n�leg, de nem vagyok orvos, de bels� v�rz�se is van, legal�bbis �n erre a k�vetkeztet�sre jutottam a v�r�ses lila egyre nagyobb r�szen terjed� foltb�l. �n most hidegs�get �reztem, csak az ujjaim k�zt kisikl� nyal�bok �reztettek melegs�get. Lassan �reztem, ahogy Sam hatalmas leveg�t vesz �s norm�lisan l�legzett tov�bb, a folt visszah�z�dott, majd sz�pen felsz�v�dott. – Nagyon baba! – mondtam magamnak, majd egyre jobban �reztem, amint elfogy az energi�m �s �sszecsuklottam. Az �gyba kapaszkodva �rtem f�ldet. Jo ott termet m�g�ttem �s azonnal hozz�m sietett, amikor elt�nt a feh�r f�ny.

-         J�l vagy? – k�rdezte. Erre �n csak b�logattam. Forgott velem a szoba. N�h�ny percig zih�ltam az �gy mellett, majd mikor siker�lt �sszeszednem magam, megk�rdeztem t�le:

-         Mi�ta �llsz itt?

-         Pont el�g ideje ahhoz, hogy tudjam mennyire csod�latos ember vagy. – mondta nekem, amit�l gomb�c n�tt a torkomba. Hihetetlen, hogy ennyi id�t kellett mag�nyosan elt�ltenem �s nem oszthattam meg senkivel ezeket a dolgokat. Seg�tett fel�llni. Keresztben hanyatt d�ltem a szomsz�dos �gyon, ami az �v� volt �s alig �rt a p�r�ra a fejem m�r m�lyen aludtam. �lmomban, egy k�l�nleges h�zban j�rtam, els� benyom�sra egy koll�giumnak t�nt, aminek a folyos�j�n s�t�ltam, de igaz�b�l egy alb�rlet volt. A k�p hirtelen v�ltott �s egy le�gett h�z �llt az el�bbi hely�n.

-         Mi a…? – ekkor a k�p megint v�ltott. Egy fekete Impala �llt meg a h�z el�tt, amit most az utca t�loldal�r�l figyeltem. Egy f�rfi kisz�llt �s berohant a h�zba.

-         Dean. – ismertem fel a f�rfit, aki a kocsit vezette. P�r perccel k�s�bb a sz�momra ismer�s szelleml�ny hal�lsikolya szak�totta f�lbe az am�gy csendesnek mondhat� est�t. Dean egy m�sik f�rfit r�ngatott ki a h�zb�l, akiben Samet ismertem fel. A fi�t Dean �gy tuszkolta be a kocsiba, mert vissza akart menni. Itt megszakadt az �lom, m�r nem hallottam hangokat, csak sz�pen lassan elhom�lyosult a k�p �s a szob�nkban �bredtem fel. Az �n �gyam mellett l�v� m�sik �gyon m�g mindig Sam fek�dt. Jo az �n �gyam sz�l�n �lt. A szemei aggodalmat t�kr�ztek.

-         J�l vagy? – k�rdezte. H�t erre �n most mit mondjak? Azt nem mondhatom, hogy j�l, de azt sem, hogy nem, mert akkor tov�bb agg�dna miattam, erre most semmi sz�ks�g nincs.

-         A fejem olyan mintha egy vonat zakatolna benne, de ett�l eltekintve j�l. – v�laszoltam. Nem is hazudtam, ez bizony �gy volt. A t�nyek viszont azt igazolt�k, hogy az �sszes l�tez� energi�m elsz�llt mikor a fiatalabb Winchester fi�t megmentettem. �s ez bizony aggodalomra adott okot. Ne olyan energi�t k�pzeljetek el, amit kaj�val vagy energia itallal k�pes vagy p�tolni. Itt �s most egy �gynevezett spiritu�lis energi�r�l besz�l�nk, amit nagyon nehezen lehet �jra felt�lteni. A feh�r f�nyem ebb�l t�pl�lkozik, amikor ezt egy d�mon vagy term�szetfeletti dolog ellen haszn�lom, az kimer�ti, de csak egy r�vid id�re �s azt n�h�ny �r�n bel�l �jra k�pes vagyok felt�lteni. De ez most nem ugyanaz, hi�ba aludtam 8 �r�t nem vagyok k�pes felt�lteni a kimer�lt energiatartal�komat. �s sajnos ezt n�h�ny Duracell elem nem k�pes p�tolni. Jo lement reggelit k�sz�teni, �n meg elvonultam zuhanyozni. Ez seg�tett kimosni n�h�ny negat�v gondolatot a fejemb�l, de m�g ez is kev�s volt, hogy jobb kedvem legyen. Beleb�jtam egy v�r�s garb�ba, ami pihe puha pamutb�l k�t�tt ruhadarab volt.  �s egy fekete farmert vettem fel, majd csatlakoztam a bar�tn�mhez, aki a konyh�ban, k�v�t �s r�ntott�t k�sz�tett. Egy hatalmas b�gre k�v�t �nt�tt nekem, majd el�m tette. L�ttam, ahogy r�m n�z. M�g mindig nagyon agg�dott �rtem. - Jo, j�l vagyok, de t�nyleg. Kell egy kis id� m�g, de j�l vagyok, hidd el! – pr�b�lkoztam megnyugtatni t�bb-kevesebb sikerrel. Az �r�ra n�ztem, ami a konyh�ban volt, d�l lesz 7 perc m�lva. Ez a helyis�g is olyan kis egyszer�, mint a h�z. Annyira j� volt, hogy egy h�zban van a b�r, a konyha �s a h�l�szob�k. Mind�ssze egy l�pcs� v�lasztja el az als� szintet, ami a b�r maga a h�l�szob�kt�l, ami �sszesen 3 van. Abb�l kett� szokott kiad� lenni, a harmadikat mi foglaljuk el. A l�pcs�vel szemben van a mi lakoszt�lyunk. Egy k�t�gyas kis motelszoba hozz� kapcsol�d� f�rd�szob�val. A m�sik kett� is �gy n�z ki, csak azokban nem �lland� a felfordul�s, mint a mi�nkben, de nem is annyira lak�lyosak, mert nincs benn�k semmi „szem�lyis�g”, ellent�tben a saj�tunk�val. A konyha egy r�gi amerikai t�pusban k�sz�lt helyis�g. Be�p�tett h�t�vel �s t�zhellyel… Minden nat�r fasz�n�, ak�r a b�r sz�kei �s asztalai. A konyha k�zep�n egy 8 szem�lyes �tkez�asztal �ll, ami ov�lis alak�. Innen egy m�sik ajt� vezet a b�rpultba. A b�r maga �gy 100 f� befogad� k�pess�g�. A h�ts� r�szen sz�kek helyett barna b�rbor�t�s� kanap�k vannak. A b�rpultban sok mindent rejteget�nk: szenteltv�z, puska, ez�stk�s, els�seg�lydoboz �s persze az elmaradhatatlan b�rkell�kek, mint a poharak, itt van a mosogat�g�p, a kish�t�k, a j�gszekr�ny… Ez a hely bizony vad�szh�z. Jo �s rajtam k�v�l nincs m�sik „alkalmazott”, csak a magunk ura vagyunk. A vend�gk�r 99%-ban vad�sz, term�szetfelettire vad�sz �s nem �llatokra. A t�bbs�g�t Jo ismeri m�g akkorib�l, mikor az anyj�val dolgozott. Az a b�r le�gett, de Jo anyja Elen, nem adja fel, �s �jra fel�p�ti �lete munk�j�t.

-         Dean? – k�rdeztem.

-         M�g alszik.

-         Megyek, megn�zem Samet. – mondtam, majd mag�ra hagytam Jot a konyh�ban. Sam el�g rosszul festett, felsz�k�tt a l�za �s gyan�s volt, hogy nem a s�r�l�se miatt. Egy nedves t�r�lk�z�t tettem a homlok�ra, majd le�ltem az �gya mell�. Le sem �ltem, de m�r meg is jelent a sz�ke l�ny, aki megint r�m n�zett. – Tudod mi t�rt�nt veled? – k�rdeztem t�le.

-         Meghaltam? – k�rdezett vissza.

-         L�pj t�l rajta. – mondtam, mire � kil�pett a t�z k�r�b�l. Egy feh�r sz�n� top volt rajta egy r�vid sorttal. A haja sz�ke volt �s g�nd�r. Szebben n�zett ki, mint mikor meggy�t�rt szelleml�ny volt.

-         Valahogy �gy? – k�rdezte.

-         Igen, valahogy �gy. Ki vagy te?

-         A nevem Jessica Moore, Sam mennyasszonya voltam az egyetemen. – v�laszolta kedvesen. Hogy mennyire m�s �gy besz�lgetni vele, mint meghalni l�tni �jra �s �jra.