-         Ja, mert azt�n annyira k�nny� megtal�lni egy aut�t, amivel 10 �vvel ezel�tt el�t�ttek egy f�rfit. – g�nyol�dott Dean. Erre Sam csak megrov�an n�zett r�. Szeg�ny Sam, nem lehet egyszer� egy tusk� mellett �lni a mindennapjait.

-         Szerintem induljunk! – mondta Sam, azzal sarkon fordult �s az Impal�hoz sietett. Dean �lt a vezet� �l�sre, m�g Sam az any�s �l�st foglalta el. �n udvariasan kik�s�rtem a k�t fi�t. Dean beind�totta a kocsit, ami a kora ellen�re meglep�en sz�pen duruzsolt. A fi�k b�cs�t intettek �s elmentek. �n pedig megkerestem a bar�tn�met, aki a h�ts� bej�rat el�tti verand�n �cs�rg�tt.

-         J�l vagy?

-         Elmentek m�r? – k�rdezte v�r�s szemekkel.

-         El. – mondtam nyugodtan �s lekuporodtam mell�. – Mi a baj?

-         Eml�kszel mikor a csal�dr�l besz�lt�nk?

-         Igen. Amikor sz�ba ker�lt az �n ap�m is, hogyne eml�kezn�k. – v�laszoltam.

-         �n mes�ltem, hogy az ap�m is vad�sz volt. – erre b�lintottam. – Mindig egyed�l vad�szott, de az utols� vad�szat�ra nem egyed�l ment, �rdekes, mert �ltal�ban az a vad�sz is egyed�l dolgozott, de akkor nem. Az ap�m megb�zott benne, hiba volt.

-         Jo mire akarsz kilyukadni? – k�rdeztem.

-         A vad�sz nem m�s volt, mint John Winchester. A fi�k apja. Cserbenhagyta az ap�mat.

-         Jo ezt nem tudhatod. – pr�b�ltam vigasztalni.

-         De tudom. John apa hal�la ut�n elj�tt any�hoz �s elmes�lte neki, hogy mi t�rt�nt.

-         �s az apjuk hib�ja miatt el�t�led a k�t fi�t?

-         Nemcsak az apjuk hib�zott. 2 �vvel ezel�tt Samet megsz�llta egy d�mon, � megt�madott engem �s meg akart �lni…

-         Jo, hiszen akkor nem volt �nmaga. A d�monok elnyomj�k az akaratodat, nem tudsz ellene mit tenni.

-         …Sam k�ny�rg�tt Deannak, hogy �lje meg, mert nem tud harcolni ellene, de Dean nem tette meg.

-         Ellenkez� esetben, te megtetted volna? K�pzeld magad Dean hely�be! Te meg tetted volna? – k�rdeztem, amire Jo csak n�ma hallgat�sba burkol�zott. A d�lut�n folyam�n nem sokat besz�lgett�nk. �n elmentem a v�rosba a rozoga kicsik�n, ami �rdekes m�don az �ta is beindult, csak akkor nem mikor sz�ks�g lett volna r�. De h�t ez Murphy t�rv�nye. Elk�sz�ttettem a tetk�t, csup�n egyetlen vonal maradt le, mint ahogy azt �n elterveztem. Egy �l� d�moncsapda, vagyis �n. Az este hamar elj�tt. Nem volt valami nagy forgalmunk az �jszaka folyam�n. Hajnali 3 t�jban a fekete Impala ism�t a b�r el�tt �llt meg, de ez�ttal Dean kipattant a kocsib�l �s az any�s�l�sr�l az eszm�letlen Samet vonszolta be. Amikor be�rt az ajt�n �sszecsuklott �s t�rdre esett. Jo �s �n is �sszen�zt�nk, majd gyorsan seg�teni rohantunk. Dean fej�n volt egy cs�nya seb, viszont Sam eszm�letlen volt �s p�r sebb�l v�rzett is.

-         Seg�tsetek! – zih�lta szinte k�ny�r�gve Dean.

-         Mi t�rt�nt? – k�rdeztem.

-         Csapda volt… T�bben voltak… R�nk bor�tott�k az egyik roncskupacot… - zih�lta a f�rfi ijedten. Jo �s �n felvonszoltuk az eszm�letlen Samet az egyik szob�ba.

-         �n vele maradok. Te l�sd el Deant. – utas�tottam a bar�tn�met, aki engedelmeskedett. Dean m�g mindig a b�r k�zep�n t�rdelt sajn�latra m�lt� volt l�tni, ahogy agg�dott az �ccs��rt.

Gyere Dean. – sz�lt hozz� Jo, meglehet�en kedvesen, majd a kez�t ny�jtotta fel�. Amibe a sr�c g�rcs�sen belemarkolt. A keze j�ghideg volt. Jo az egyik h�ts� asztalhoz vezette, ahol nem sz�kek, hanem kanap� volt. Le�ltette, majd mag�ra hagyta a sr�cot.