M�snap f�radtabban �bredtem, mintha egy szemhuny�snyit sem aludtam volna. Ismeritek ezt az �rz�st? Amikor egy buli ut�n f�lig vagy eg�szen ittas �llapotban hazam�sz, bealszol �s m�snap �gy �rzed, mintha egy eg�sz vil�g terh�t hordan�d a v�lladon, na most �n �gy �rzem magam. Nagy nehezen kik�sz�l�dtam, abb�l a j� kis meleg puha �gyb�l. Az �r�ra n�ztem, ami az �gyam mellett �ppen 12 �ra 7 percet mutatott.

-         H�! Maraton alv�s… - mondtam magamnak. Nagyon r�g aludtam 9 �r�t egyhuzamban, m�gis olyan vagyok, mint akit fejbe vertek. Na, akkor kezdj�nk magunkkal valamit. Egy friss�t� zuhany, h�tha fel�bredek t�le. A szob�m nem volt valami nagy sz�m. Egy �gy, egy fotel, egy kanap�, asztal, �jjeliszekr�ny, egy kis kandall� �s k�t ajt�. Az eg�sz annyira szer�ny �s r�gi, hogy k�r sz�t pazarolni r�. Az egyik a f�rd�szob�ba vezet a m�sik a folyos�ra, ahonnan l�pcs� vezet le a b�rba �s a konyh�ba. �n most a f�rd�szobai ajt�t v�lasztottam. Forr� zuhany. A t�k�r el�tt meg�lltam, a v�llamon j�l l�that�an ott vir�tott a friss r�zsasz�n sz�n� heg, ami val�sz�n� �r�k �letemre figyelmesztett arra, hogy a d�monok legnagyobb ellens�ge vagyok, akit nem olyan egyszer� meg�lni. Arra jutottam, hogy ek�r� csin�ltatok egy tetov�l�st. Egy Salomon-k�rt, aminek egyetlen vonal�t nem fogom megrajzoltatni. Hogy mi�rt? Mert apai �r�ks�gem r�sze, hogy az egyik legvesz�lyesebb d�moncsapda vagyok tal�n az eg�sz vil�gon. Ha valaki, akkor �n a pokolra tudok k�ldeni n�h�nyat. Ezen morfond�roztam, mik�zben beleb�jtam a k�nyelmes kis fekete p�l�mba �s farmeromba, most valahogy nem volt m�g kedvem emberi k�ls�t felvenni. �berebb nem lettem a f�rd�t�l, �gy a konyh�ba mentem egy k�v��rt, vagy ink�bb kett��rt.

Jo m�r r�gen felkelt, nem s fek�dt le aludni, nem tudott az �jszakai esem�nyek ut�n. A b�rt tet�t�l talpig kitakar�totta. �ppen a pultban �llt �s a levelez�seket �s a sz�ml�kat n�zegette, mikor egy kocsi �llt meg a h�z el�tt. P�r perccel k�s�bb ny�lt az ajt�. Jo a sz�ml�kat n�zegetve fel sem tekintett az �rkez�kre.

-         A b�r 8-kor nyit. – mondta. De mivel v�lasz nem �rkezett az �rkez�kt�l, �gy folytatta. – A b�r m�g nincs nyitva.

-         M�g nek�nk sem? – k�rdezte egy Jo sz�m�ra annyira ismer�s hang. Erre feltekintett. Dean �s Sam �llt vele szemben.

-         M�g nektek sem. – v�laszolta Jo kiss� feld�ltan. Sam �s � k�z�tte nem volt f�nyes a viszony. Samet egyszer megsz�llta egy d�mon �s ennek hat�s�ra megt�madta Jot, amit a l�ny Sam sz�ml�j�ra �rt, m�g ha nem is vallotta be senkinek. Arr�l nem is besz�lve, hogy a k�t fi� apja volt Jo apj�nak a t�rsa az utols� vad�szatn�l, amikor Jo apja meghalt. A l�ny ezt sohasem bocs�totta meg, sem John Winchesternek, sem a fiainak.

-         J�l vagy kisl�ny? – �lt le Dean a pulthoz, annak ellen�re, hogy Jo mit mondott nekik.

-         Nincs okom panaszra. A b�r j�l megy. – vett el� h�rom �veg s�rt. Az egyiket Dean el�, a m�sikat a Dean mellett l�v� sz�khez tartoz� pultra tette. M�g a harmadikat mag�nak bontotta. – Sam, nem �lsz le? – k�rdezte a fi�t�l, aki sz�tlanul engedelmeskedett. Szeg�ny olyan zavarban volt, pedig a t�rt�ntek m�r lassan egy �ves �vfordul�j�t �nnepelte.

-         K�sz! – mondta kurt�n.

-         Ellennel mikor besz�lt�l utolj�ra? – k�rdezte Dean.

�n a konyh�ba mentem tele�nt�ttem egy hatalmas cs�sz�t a nemr�giben lef�tt fekete l�ttyel. Megfordultam. Ekkor megl�ttam azt a l�nyt, aki nemr�giben jelent meg a r�gi lak�somban. Mivel m�g mindig nem voltam magamn�l megijedtem �s elejtettem a b�gr�t. A l�ny a m�ltkorin�l j�val f�jdalmasan sik�tott mikor fellobbant a t�z k�r�l�tte. A cs�sze cs�rg�se �s az �n sikolt�som a b�rban cseveg�k figyelm�t is felkeltette. Mindh�rman azonnal a konyh�ba rohantak kez�kben egy-egy fegyverrel: szenteltv�z, puska, ez�stk�s. Na, igen sohasem tudni mi akadhat horogra, �gy d�lt�jban.

-         Ok�. – tartottam fel a kezemet, amit tal�n most �reztem el�sz�r az �letemben remegni, legal�bbis ennyire. – Megadom magam!

-         Basszus, a fr�szt hoztad r�m. – mondta Jo, mikor leengedte a pusk�t, amit gondolom, sejtitek, hogy szint�n a pult alatt tartott a szenteltv�z mellett. A k�t fi� m�g mindig harcra k�szen �lltak. – J�l vagy? – k�rdezte.

-         Persze csak reggel van. – hazudtam, amit � is �szrevett, hi�ba t�l j�l ismert m�r.

-         H�J! – kiab�lt a fi�kra. – Nincs sz�ks�g fegyverre. – erre mindk�t sr�c leengedte a nagy fegyvereket, m�r amennyire a szenteltvizes palack �s a k�s lehet. De ismer�sek, de honnan ismerem �n �ket. – morfond�roztam magamban. Elkezdtem �sszetakar�tani a b�gre �s a k�v�maradv�nyokat a f�ldr�l. Jo is seg�tett, a k�t fi� meg csak b�mult r�m, mint borj� az �j kapura. Mikor v�gezt�nk �s az utols� b�gredarab is a kuk�ban landolt be�llt az a bizonyos „zavar�” csend.

-         Khm… - k�sz�r�lte meg a tork�t Jo. – Gondolom, ti m�g nem igaz�n ismeritek egym�st. – Hirtelen beugrott honnan ismer�sek a sr�cok. �lt�nyben kicsit jobban n�ztek ki… De mivel mind a h�rman a fej�nket cs�v�ltuk, hogy nem ismerj�k egym�st, �gy Jo bemutatott egym�snak benn�nket. – Angela White, � itt Sam �s � Dean Winchester.

-         Nah�t, �n �gy eml�kszem, hogy te… - mutattam Deanre – Greg Hudson �gyn�k m�g te… - mutattam Samre – Dave Marschall �gyn�k vagy az FBI-t�l. – erre mindk�t fi� f�lig elv�r�s�d�tt.

-         � igen, bocs �ppen nyomoztunk. – menteget�z�tt Sam.

-         Csak nem egy bossz��ll� szellem ut�n? – k�rdeztem n�mi g�nnyal a hangomban.

-         Igen. – v�laszolt a fiatal Winchester.

-         Akkor m�r a pokolban volt.

-         Teh�t te is vad�sz vagy? – k�rdezte Dean.

-         Mondhatni. Ezek szerint ti is. – erre csak b�logattak a fiv�rek. – V�rjunk csak Wichesterek? Azok a Winchesterek? – hirtelen bev�g�dott.

-         Igen Ang, azok a Winchesterek, akik ott voltak mikor kinyitott�k a pokol kapuj�t. – mondta Jo nekem, mind ezt olyan unott k�ppel, ahogy �t m�g �n nem l�ttam besz�lni. Ut�lja a testv�reket? Vagy csak ut�lni akarja �ket? Ez az a k�rd�s, amit k�s�bb sz�mon k�rek t�le. – Na j� fi�k, el�g a b�jcseveg�sb�l, mit kerestek itt? – t�rt a l�nyegre Jo.

-         Munk�nk van, szivi! – mondta Dean a sz�ke csajszinak. Akinek a szem�ben fellobbant egy kis idegess�g a „szivi” sz� hallat�n.

-         Szivi �m tudod ki! – mondta, majd lend�letesen fordult egyet �s elhagyta a konyh�t is �s a b�r ter�let�t is.

-         H�, na ez a vita sem most kezd�d�tt!  Mondtam Samnek int�zve, amire a fi� csak lassan cs�v�lta a fej�t.

-         Nem sokat v�ltozott. – vigyorgott Dean. – Ugyanolyan t�zes kis vadmacska, mint volt. – Hogy mekkora barom ez a fick�… - futott �t az agyamon, de ekkor �jra l�tni v�ltem a sz�ke g�nd�r haj� szelleml�nyt. �s az el�bbi jelenet megism�tl�d�tt, de ez�ttal a l�ny a fiatal Winchesterfi�ra n�zett.

-          SAM! – sik�totta a l�ny.

-         J�l vagy? – k�rdezte Dean. – Hirtelen annyira lefeh�redt�l.

-         Semmi baj, k�sz. Csak leesett a v�rnyom�som. – �ltem le a legk�zelebbi sz�kre. A k�t fi� agg�d� szemeket meresztett r�m. – Nyugi j�l vagyok! – er�ltettem mosolyt az arcomra. Na igen, hazud�sb�l kit�n�re v�gezn�k egy akad�mi�n, az 100%. Teh�t a csajnak k�ze van Samhez, de mi t�rt�nt vele. Mi a fene folyik itt? Mindenesetre ennek a v�g�re kell j�rnom. – �s milyen �gyben j�rtok itt? – tereltem �t a t�m�t valami m�sra.

-         A szomsz�d kisv�rosban egy olyan v�leg�ny k�s�rt, aki soha nem vette el az ar�j�t, mivel az szak�tott vele, de mikor a f�rfi elindult a l�ny ut�n, azt el�t�tte egy aut�. Most minden arra j�r� aut�st megb�ntet. – mondta Sam.

-         Egyszer�nek hangzik. – mondtam.

-         K�r, hogy nem az, az aut�t kellene megtal�lnunk, amin m�g val�sz�n�leg rajta van a f�rfi v�re �s azt megsemmis�teni. – vil�gos�tott fel Sam ism�t.

-         Roncstelep?