Tükrök
2008.10.11. 12:51
A Sziklák szeme alkotóinak legújabb munkája a „Tükrök” címet viseli, ami kellően megalapozza a hangulatot egy horrorfilmhez. Mind ismerünk történeteket arról, milyen sötét dolgok is lapulnak odabent, mint például a tükrök egyik leghírhedtebb lakója, Bloody Mary, azaz Véres Mária, de most hagyjuk őt, hiszen nem róla lesz szó.
A történet középpontjában Ben Carson (Kiefer Sutherland) áll, aki a mi hős Jack Bauerünk kissé silányabb, alkoholistább, gyógyszerfüggőbb változata. A családja romokban. Gyerekei imádják, felesége (Paula Patton) pedig bár aggódva figyeli, miként teszi tönkre magát a valaha volt kitűnő rendőr, elküldi otthonról. Ben problémái miatt húgánál (Amy Smart) él, és munkát keres, hogy sikerüljön talpra állnia. Egy régen szebb napokat is megélt leégett áruház éjszakai őreként sikerül elhelyezkednie, azonban elég hamar rádöbben, az épület nem is olyan elhagyatott, amilyennek tűnik.
Remek sztori, jó szereposztás, de… Az ember azt várná a filmtől, hogy mikor kilépünk a vetítőből, nem tudunk majd legalább pár napig félelem nélkül, nyugodtan tükörbe nézni. A „Tükrök” azonban az az alkotás, aki senki igényeit nem elégíti ki kellőképpen. Azok, akik egy igazán brutális és véres horrorra vágynak, csalódni fognak, mert bár a nyitány felettébb biztató lehet számukra, a továbbiakban már csak egyetlenegyszer merítkezhetnek meg egy alapos vérfürdőben, persze tegyük hozzá azonnal, hogy az egy igen nagy csobbanás lesz a paradicsomlébe. Azok a rettegni vágyók viszont, akik inkább egy Gothika típusú vér nélküli riogatásra számítanak szintén nem fognak örülni, mert akármilyen érdekesnek is hangzik a történet, a filmből mégis hiányzott valami. Mi ez a valami? Legfőképp az, hogy rettegjünk. Sajnos minden abszolút a megszokott mederben zajlik, nagyjából kiszámítható, mikor van valaki vagy valami a tükörben, a hangeffekteket, amiktől ki kellene ugranunk a székből, szinte már várjuk. Semmi meglepő nem történik. A legidegőrlőbb a film során talán éppen az, hogy egész idő alatt bízunk benne, hogy megtörténik az a bizonyos áttörés, amikor végre eldobjuk a pattogatott kukoricát, kiöntjük az üdítőt, vagy a mellettünk lévő ölébe ugrunk, de ez a pillanat mindenki legnagyobb bánatára nem jön el.
Egy szó, mint száz, kedves tükörfóbiás horror rajongó társaim, nem kell aggódni, a filmet nyugodt szívvel meg lehet nézni, a helyzet sem jobb, sem rosszabb nem lesz! Akik eddig félve néztek tükörbe, nem fognak még elővigyázatosabbak lenni, akik pedig nem tartottak tőle, továbbra sem fognak ellenérzéseket táplálni irányában.
|