|
Vigyázz, visszaüt! De hova?!
2008.08.24. 13:47
Úton útfélen azt hallani, hogy a varázslat nem játék, bizonyos erőkkel nem szabad visszaélni, mert ha mégis, akkor aztán… De mégis mi lesz akkor? Valaki igazán elmondhatná, hogy mi történik, ha visszaélünk ezekkel az erőkkel! Az átok, a rontás vagy bármi egyéb, amivel másnak ártunk, azt majd jól visszakapjuk. Tulajdonképpen ki állítja ezt? Mindenki. És honnan tudják ilyen nagyon jól? Arra én is kíváncsi lennék. Még soha sehol nem olvastam példát olyan esetre - pedig nagyon érdekelne-, hogy Bori megátkozta Annát, aki miután valamilyen csoda folytán túlélte a támadást boldogan élt, amíg meg nem halt, Bori viszont csúnyán megjárta, mert balszerencse kísérte hátralevő életét. Sőt, nemhogy leírva nem láttam ehhez hasonlót sem, még csak szájhagyomány útján sem terjednek ilyesfajta történetek, leszámítva persze a középkori boszorkányperek ártatlan áldozatait, de ezt azért talán mégsem kéne a magasabb erőkre fognunk. Rengeteg mágiával kapcsolatos fórum, könyv, újság várja az érdeklődőket. Az emberek egymást riogatják különböző rémtörténetekkel, mi történhet, ha magunkhoz kötünk valakit, ha átkozódunk, ha rontást teszünk egymásra, és hogy jobb, ha vigyázunk, mert visszaszáll ránk, ha ártunk másoknak. Szintén sok borzalmas történetet olvasni arról, hogy tönkre lehet tenni valaki életét különböző praktikákkal, de arról sehol semmi, hogy milyen szörnyűség történt azzal, aki a bajt okozta. Velem is megtörtént. Sokat okultam belőle. A legfontosabb, amit megtanultam, hogy a jó gyengébb, mint a rossz, ennek okán nem győzhet. Ilyet csak egy keserű ember mond, gondolhatnánk, pedig nem, mert én nem vagyok az, csak túl sok mindent tudok ezekről a dolgokról. Láttam, hogyan lehet egy ember életét darabokra cincálni, hogyan lehet rontással csigolyákat tördelni, párokat szétszakítani, másokat az őrületbe kergetni, szellemekkel, vagy ha jobban tetszik negatív energiákkal nagymamákat halálra rémiszteni, akár 15-20 vagy még több ember akaratát befolyásolni és a legjobb a végére maradt: emlékezetet törölni. Ilyen helyzetben az ember áll tehetetlenül a partvonal mellett és nem tud mit tenni. Bármit teszünk, nem tudunk segíteni. Elmehetünk jósokhoz, boszorkányokhoz, de nehéz olyat találni, aki nemcsak a pénzünket akarja. Amíg mi vért izzadunk, hogy valahogy mentsük a menthetőt, vagy legalább valamennyire megvédjük szeretteinket és saját magunkat, az a másik, akinek kedvenc időtöltése woodoo babák szurkálása és a forró viasz kavargatása éli világát. A balszerencsét hírből sem ismeri, minden úgy történik, ahogy ő akarja, még a nátha és az influenza is távolról elkerüli. Mindezek után, mikor megunja kínzásunkat, egyszerűen tovább áll, mint aki jól végezte dolgát. Otthagy minket összetörve. Új prédát keres. Az, hogy egy ilyen horrorból - mert bizony, ha valaki ilyesmibe keveredik az pontosan úgy érezheti magát, mintha egy Stephen King könyv főhőse lenne – kilábaljunk jobb esetben hónapokba, rosszabb esetben évekbe telhet. Nehéz megemészteni az ilyen dolgokat, főként mikor látjuk, hogy az a velejéig romlott élőlény, aki kedvtelésből tesz tönkre embereket boldogan éli mindennapjait. Ezek után újra feltenném a kérdést: Mi üt vissza és hova?
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
