Stella:

Azt �lmodtam, hogy Lucy a plafonon fekszik, mintha odaragasztott�k volna. Barna haja sz�tter�lt a Naprendszer t�rk�p�n, melyet � szegelt oda m�g a m�lt f�l�vben. S�padt arc�b�l k�t szeme �vegesen meredt r�m, sz�j�t szorosan �sszez�rta, a has�b�l pedig v�r cs�p�g�tt a padl�ra.

B�r letagl�zott a l�tv�ny, k�ptelen voltam m�sfel� n�zni. Elakadt l�legzettel fek�dtem az �gyamban, t�gra ny�lt szemmel b�mulva a szobat�rsamat, aki egyszer csak kigyulladt!

�n meg arra �bredtem, hogy a koll�giumi szob�nk l�ngokban �ll. Kiugrottam az �gyb�l �s a szoba k�zep�n �llva Lucy nev�t ki�ltottam, t�bbsz�r is, de nem kaptam v�laszt. A folyos�n bekapcsolt a t�zjelz�, a di�kok egym�st taposva menek�ltek kifel�, velem egy�tt. Eml�kszem, a szememet cs�pte a f�st, �s alig kaptam t�le leveg�t; �gy �reztem, meg akar fojtani. L�lekszakadva rohantam v�gig a folyos�n, ki a f�ves udvarra. A h�tam m�g�tt robban�st hallottam, �gy h�t megfordultam. A l�ngok a folyos�ra is kit�rtek, l�ttam az ablakon kereszt�l. A t�rdeim ekkor felmondt�k a szolg�latot, �sszeroskadtam a hideg f�v�n; k�zben �ml�ttek a k�nnyeim �s r�zott a k�h�g�s.

A k�vetkez� eml�kem az volt, hogy a helyi k�rh�z egyik k�rterm�ben fekszem, n�h�ny m�sik egyetemista t�rsas�g�ban, reggel f�l nyolckor. Egy k�v�rk�s, fekete b�r�, g�nd�r haj� n�v�r l�pett oda hozz�m. Kedvesen mosolyogva azt mondta, holnap kiengednek, csak m�g ki kell vizsg�lniuk. Megk�rdeztem, hogy van Lucy, mire azt felelte, ilyen nev� di�kot nem hoztak be.

Teh�t Lucy meghalt. M�gpedig miattam. Odamehettem volna az �gy�hoz, fel�breszthettem �s kimenthettem volna, de nem tettem, annyira el voltam foglalva saj�t magammal.

M�snap elj�hettem a k�rh�zb�l, miut�n meg�llap�tott�k, hogy semmi bajom. Ezt egy rend�rs�gi kihallgat�s k�vette, ahonnan egyenesen a koll�giumhoz mentem. A n�gyszintes, v�r�s t�gla�p�let �vegezett, k�tsz�rny� bej�rati ajtaja el�tt s�rga szalag jelezte, hogy bel�pni tilos. �n m�gis �tb�jtam alatta �s bementem. A t�zolt�k �s a rend�r�k k�v�sz�netet tarthattak, mert senki sem �ll�tott meg, amikor befordultam a f�ldszinti folyos�ra. A feh�rre meszelt falak a r�juk tapadt koromt�l besz�rk�ltek, az �regdi�kok tabl�inak hely�t fekete foltok jelezt�k, t�bb ajt� sz�nn� �gett, sok szoba a koromnak k�sz�nhet�en szinte teljesen fekete lett, n�h�nyban viszont akadtak �pen maradt t�rgyak, b�torok. Engem azonban csak a hatos szoba �rdekelt, f�l�ton a bej�rat �s a v�c� k�z�tt. Remeg� l�bakkal l�ptem �t a k�sz�b�t, sz�vem neh�z volt, rosszkedv telepedett r�m. �letemben nem l�ttam m�g olyan nyomaszt� dolgot, mint a porig �gett „kir�lyi lakoszt�lyunk.” A szekr�nyb�l, az �r�asztalokb�l, az �gyakb�l csak �szk�s fadarabok maradtak, a k�nyveinkre kisebb-nagyobb hamukupacok eml�keztettek, a magn�nk m�anyag bor�t�sa teljesen sz�tolvadt, az ablakok pedig kit�rtek a robban�s hat�s�ra.

Ahogy ott �lltam, n�ztem, mi lett a szob�nkb�l, k�nnyekben t�rtem ki �s leroskadtam a kormos padl�ra, hiszt�rikus zokog�s k�zepette. Egyszer csak egy kezet �reztem a v�llamon. Annyira megijedtem, hogy a b�g�st is abbahagytam. Egy k�z�pkor�, kerek arc�, borost�s f�rfi �llt m�g�ttem. S�t�t, helyenk�nt �sz�l� haja a homlok�ba hullott, barna szem�b�l szomor�s�g �radt; de nem az a „rossz h�rt kaptam”- szomor�s�g, hanem �vek, tal�n �vtizedek �ta tart� b�nat.

-������������������� Tudom, mit �rzel most – sz�lt kedvesen. – Sajn�lom, ami a szobat�rsaddal t�rt�nt.

Ilyen helyzetekben mindenki ezt mondja, m�g akkor is, ha fogalma sincs arr�l, mit �rez a m�sik. Err�l az idegen pasasr�l hittem el el�sz�r, hogy komolyan is gondolja, amikor ilyesmiket mond. Leguggolt hozz�m, majd megk�rdezte, mi is t�rt�nt pontosan.

-������������������� Arra �bredtem, hogy a szob�nk l�ngokban �ll – magyar�ztam szipogva. – Tal�n h�ly�nek fog n�zni, de…

-������������������� L�tt�l valami furcsa dolgot? – tudakolta a f�rfi.

-������������������� �lmodtam. Azt, hogy Lucy… - itt �jra elfogott a s�r�s.

Ekkor k�t t�zolt� l�pett a szob�ba, s�rga egyenruh�ban, sisakban.

-������������������� M�r megint maga az?! – k�rdezte egyik�k, az alacsonyabbik (aki engem egy t�lm�retezett patk�nyra eml�keztetett), gyilkos pillant�st vetve a szomor� szem� f�rfira.

-������������������� Nem megmondtuk, hogy takarodjon innen?! – �gy a m�sik, aki pedig egy bots�sk�ra hasonl�tott.

-������������������� �s te mit keresel itt? – d�rrent r�m a patk�nyk�p�.

-������������������� �n… �n itt laktam – ny�k�gtem les�t�tt szemmel. – Azt hiszem, jobb, ha most elmegyek.

Azzal k�sz�ntem �s t�voztam. Nem tudtam, hova menjek ezut�n. A v�laszt Mrs. Boltont�l, a koll�gium hatvan�ves, k�v�rk�s, szarukeretes szem�veget visel� igazgat�n�j�t�l kaptam: telefon�ltak otthonr�l, hogy s�rg�sen menjek haza. Csal�di �gy. Agg�dni kezdtem. Mi van, ha Nagyi meghalt, vagy Any�val t�rt�nt valami? Szerencs�re, Mrs. Boltont�l kaptam p�nzt vonat- �s buszjegyre (az eny�m az utols� centig a t�zbe veszett), majd egy ideg�rl� utaz�s ut�n v�gre lesz�lltam Sioux Falls f�ter�n�l.

Mi�ta az eszemet tudom, ebben a d�l-dakotai kisv�rosban �lek anyuk�mmal �s anyai nagymam�mmal. Nagypap�m meghalt, apuk�m pedig hat�ves koromban elment egy m�sik n�vel, akivel sosem tal�lkoztam. Ap�t sem l�ttam az�ta; elment egyik d�lut�n, �s t�bb� nem j�tt haza. Anya azt mondta, elk�lt�z�tt Sioux Fallsb�l, mert nem akart els� sz�m� k�zellens�g lenni. Igaza volt, azonnal megb�lyegezt�k volna. A kisv�rosi emberek rendk�v�l konzervat�vak, �s iszonyatos pletykaf�szkek. Mindent tudni akarnak egym�sr�l, azt�n meg hetekig k�pesek a szomsz�daik szerelmi �let�n cs�mcsogni. Ennek ellen�re szeretem ezt a v�rost, mert b�k�s, nyugodt, �s j�kat lehet nevetni a k�l�n�s embereken. P�ld�ul a polg�rmesterasszonyon, aki harminc �ve �rvah�zat akar �p�ttetni Sioux Falls sz�l�re, de sosem j�n �ssze neki, vagy ott van Mr. Crosby, a veget�ri�nus hentes.

Mi, Echollsok a belv�rost�l nem messze lakunk egy k�tszintes, vajsz�n�, barnatet�s h�zban, f�vel �s vir�gokkal be�ltetett el�udvarral �s egy kicsi h�ts� kerttel, melyet �ltal�ban Nagyi gondoz. �, Sophie Echolls-Grint nemr�g t�lt�tte be a hetven�t�t – ahhoz k�pest nagyon j�l tartja mag�t. K�b� olyan magas, mint �n, hossz�k�s arc�t r�ncok bar�zd�lj�k, barna szem�ben megfigyelhet� egyfajta j�t�koss�g, mely a nagymam�m vid�m term�szet�re utal. Mivel j�g�zik, rendk�v�l hajl�kony (egy hetven�t �veshez k�pest) �s sosem j�tt m�g fel a kertb�l azzal, hogy belef�jdult a dereka a sok hajolgat�sba.

Amikor bel�ptem baracksz�n� el�szob�nkba, azonnal felugrott a k�nyelmes, s�rga fotelb�l �s odasietett hozz�m. Mosolyogva �lelt meg, �m a szem�ben szomor�s�ggal vegyes aggodalom �lt. Kifejezte r�szv�t�t Lucy ir�nt, mire �n megint els�rtam magam. N�h�ny percig mag�hoz szor�tott, v�kony, r�ncos ujjaival a h�tamat simogatta.

-������������������� Anya nincs itthon? – k�rdeztem, miut�n kiss� megnyugodtam.

-������������������� Ez�rt telefon�ltam a koll�giumba – felelt Nagyi, kibontakozva az �lel�sb�l. – K�t hete elment �s az�ta semmi h�r nincs r�la.

Leroskadt az el�bbi s�rga fotelbe, �n pedig a rozsdabarna kanap�n foglaltam helyet. Meglepett, hogy Nagyi ennyire agg�dik, amikor Anya PR-menedzser egy sz�m�t�g�pes c�gn�l. Ebben semmi vesz�lyes nincs. B�r nekem is gyan�s volt, hogy m�r k�t hete tart az az �zleti �t. Miel�tt azonban b�rmit is mondhattam volna, a nagymam�m felvett az asztalr�l egy hossz�k�s, feh�r bor�t�kot �s fel�m ny�jtotta.

-������������������� Ezt �desany�d �rta – sz�lt. – Azt mondta, ha k�t h�tig nem j�nne haza, adjam �t neked.

Anya nagyon szeret leveleket �rni; gyakran ezekkel helyettes�ti a nagy sz�l�i besz�lget�seket. Sejtettem, hogy most is valami ilyesmi k�vetkezik. Mondjuk, meg�rja, hogy �sszej�tt valamelyik j�k�p� munkat�rs�val �s a konferencia ut�n elmennek a tengerpartra… A lev�l azonban teljesen m�sr�l sz�lt:

Stella!

Borzaszt�an sajn�lom, hogy egyszerre z�d�tom r�d azt a rengeteg mindent (amit majd lentebb olvasni fogsz), �s �gy, lev�lben, nem pedig szem�lyesen. Azt hiszem, nem mern�k a szemedbe n�zni azok ut�n, hogy huszonegy �vig titkol�ztam el�tted.

D�monvad�sz vagyok. Ez a munk�m. Szellemekre, d�monokra �s egy�b term�szetfeletti l�nyekre vad�szom; sosem dolgoztam az Electric Eye-n�l.

Feln�ztem a lev�lb�l. Anya bizony�ra t�bb bort ivott a kellet�n�l, amikor ezt �rta. M�g hogy d�monvad�sz! Mindenki tudja, hogy ilyenek csak a filmekben l�teznek! Folytattam az olvas�st:

Egyetemista korom �ta csin�lom, amikor is az unokatestv�remmel v�gzett egy k�s�rtet. Bossz�t akartam �llni rajta. Ez siker�lt is; ezen felbuzdulva n�ha elj�rtam szellemeket �ld�sni. Miut�n lediplom�ztam, m�r csak ezzel foglalkoztam: j�rtam az orsz�got �s puszt�tottam a gonoszt.

Az egyik vad�szat alkalm�val megismerkedtem Ethan Reesszel, akinek szint�n ez volt a munk�ja. Egym�sba szerett�nk, t�rsak lett�nk, majd �sszeh�zasodtunk. Amikor terhes lettem veled, megfogadtuk, hogy abbahagyjuk a d�mon�ld�z�st, rendes munk�t keres�nk – vagyis �gy viselked�nk, mint egy norm�lis csal�d. F�l �vig m�k�d�tt is a dolog, am�g Ethannal el nem ment�nk egyik este sz�nh�zba, �s t�ged r� nem b�ztunk apai nagyany�dra, Shirleyre. Arra �rt�nk haza, hogy az �regl�ny a plafonon fekszik, v�rz� hassal, te pedig a kis�gyadban �v�ltesz, mint a f�ba szorult f�reg. Nagyany�d azt�n l�ngra kapott, mi pedig fejvesztve menek�lt�nk ki a h�zb�l.

Amikor ezt olvastam, a lev�l majdnem kiesett a kezemb�l. Pontosan ugyanez t�rt�nt Lucyval �lmomban!

-������������������� Igaz ez? – k�rdeztem remeg� hangon. – Hogy Shirley nagyi a plafonon fekve halt meg?

Ez �gy borzaszt� h�ly�n hangzott, de Sophie nagyi �rtette, mit akartam ezzel mondani. Szomor�an b�lintott, majd intett, hogy olvassak tov�bb.

Tudtuk, hogy ezt nem emberi l�ny tette. �gy h�t Ethan �s �n �jra pisztolyt ragadtunk, hogy elkapjuk a d�mont. Sajnos nem bukkantunk a nyom�ra. A vad�szatot �vek m�lt�n sem tudtuk abbahagyni; mindkett�nknek ez volt a szenved�lye. Nekem m�g most is az, Ethan viszont… eml�kszel, amikor azt mondtam: elment egy m�sik n�vel?

Hogyne eml�kezn�k r�. Anya egy reggel bej�tt a szob�mba, �s kis�t szemmel k�z�lte a h�rt. �n pedig, hat�ves fejjel elhittem. Egyed�l azt furcs�lltam, hogy egyszer sem h�vott fel, nem l�togatott meg soha. Amikor megk�rdeztem Any�t ennek mi�rtj�r�l, azonnal m�sra terelte a sz�t. Eddig azt gondoltam, az�rt, mert m�g nem tudta t�ltenni mag�t ezen.

Ez nem igaz. Ethan val�j�ban elt�nt munka k�zben. Egy k�s�rteth�zban volt dolgunk, �s sok szoba l�v�n sz�t kellett v�lnunk. Akkor l�ttam utolj�ra, amikor befordult a bal oldali folyos�ra. H�napokig kutattam ut�na, sikertelen�l. Most viszont �gy n�z ki, nyomon vagyok. Megkeresem ap�d gyilkosait (sajnos k�tlem, hogy tizen�t �vig �letben tartott�k) �s bossz�t �llok rajtuk! Vesz�lyes v�llalkoz�s lesz, nem biztos, hogy �lve meg�szom. Ha eljut hozz�d a levelem, azt jelenti, nincs minden rendben.

�pp ez�rt k�rlek, hogy amint lehet, keresd meg Bobby Singer roncstelep�t (itt van a v�ros k�zel�ben), � seg�thet.

Sajn�lom, hogy ennyi ideig hazudtam �s titkol�ztam, de neked norm�lis �letet sz�ntam, nem olyat, mint az eny�m. Ez�rt k�ldtelek bentlak�sos iskol�ba is. F�ltem, hogy a nyomdokaimba akarsz majd l�pni, pedig hidd el, d�monvad�sznak lenni nem mindig h�l�s feladat. �s r�ad�sul piszok rosszul fizet! De t�nyleg! Meg k�l�nben sem akartam olyan lenni, mint egyesek, akik annyira megsz�llott vad�szok, hogy n�gy�ves gyerekeiket a goly��nt�s mibenl�t�re oktatj�k, ahelyett, hogy p�ld�ul kosarazn�nak vel�k.

V�gezet�l csak annyit, hogyha b�rmi k�rd�sed van a Term�szetfelettivel kapcsolatban, nyugodtan fordulj Bobby Singerhez. �s vigy�zz magadra!

�lel �desany�d:
Lauren Echolls

Na ne! Ez egyszer�en nem lehet igaz!